A Montessori módszer alapjai-kezdő szülők útmutatója

Nevelési irányzatok jönnek-mennek, a mai kor szülőinek pedig az információk túláradó tengerében évről évre nehezebb dolga van, ha szeretnének kiigazodni a gyermeknevelés labirintusában. Talán sosem hittük volna, hogy egyszer majd a ‘túl sok’ tudás nem előnyünkre, hanem hátrányunkra válik, pedig a gyakorlat bizony azt mutatja, hogy megfelelő iránymutatás nélkül az újdonsült szülők inkább összezavarodnak, mintsem magabiztosságot szereznének a különféle nevelési útmutatókból.

Az egyik ismert és mondhatni nagy népszerűségnek örvendő irányzat a Montessori. De vajon ez is egy újabb modern kori hóbort vagy annál jóval több?

Ahhoz, hogy megfelelően elsajátítsuk a Montessori módszert – amit talán nem is legcélszerűbb módszernek, sokkal inkább életszemléletnek neveznünk -, először meg kell ismernünk magát a névadót, Maria Montessorit. ehhez nagyszerű olvasmányként szolgál egy korábbi cikkünk, melyet itt olvashattok el.

Montessori pedagógiájának alaptézise máig nem avult el: „a gyermek tisztelete, mert Maria Montessori szerint minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, ennélfogva biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A gyermek maga végezzen el mindent, ami fejlődését elősegíti, önmaga alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel tudatát.

Ha ebből a gondolatmenetből indulunk ki, máris megszólal bennünk az a bizonyos kétkedő belső hang:

“Hagyjam korlátok nélkül cselekedni a gyermekem?”

“Ezek szerint nálunk ezentúl minden szabad?”

“Nem kell szabályokat felállítanom, minden kérését teljesítenem kell?”

Természetesen nem erről van szó. Sokkal inkább kezdődik ez egy komoly belső munkával, ami a szülőket illeti. Fontos áthuzaloznunk magunkban néhány olyan berögzült mintát, amelyek megváltoztatásával könnyen sikerélményünk lehet már az első próbálkozások alkalmával, ami a Montessori féle nevelést illeti.

Lássuk az alapokat:

  • Környezet előkészítése: A Montessori szerint a gyermek tanulása közvetlenül függ a környezetétől. Fontos, hogy otthonunkban olyan teret alakítsunk ki és olyan eszközökkel töltsük azt fel, amelyek támogatják a gyermek önállóságát és függetlenségét. Például alacsony polcokra helyezett játékok, könnyen hozzáférhető könyvek. Gondoljuk végig logikusan, melyek azok az eszközök, amelyekre valóban, hosszú távon szükségünk lesz. Minden más, amiben egy csöppet is kételkedünk valószínüleg fölösleges.
  • Önállóság támogatása: Adjunk lehetőséget a gyermeknek, hogy saját maga oldja meg a mindennapi feladatokat, tehát hadd vonódjon be a különféle tevékenységekbe. Például engedjük önállóan öltözködni akkor is, ha úgy ítéljük, hogy ügyetlenkedik, segítsen teríteni az étkezések során, vagy vonjuk be a takarításba. Fontos, hogy támogassuk és bátorítsuk a gyermeket, legyen bizalmunk felé. Egy kétévesre is bátran rábízhatjuk a portörlést, természetesen nem a tökéletességet elvárva, ő is össze tudja töltögetni a süti hozzávalóit a nagy tálba, a hálóban pedig örömmel rázza majd fel a párnákat ágyazás közben.
  • Érzékek, érzékszervek fejlesztése: A Montessori módszer nagy hangsúlyt fektet az érzékszervek fejlesztésére. Otthon is számos lehetőségünk van ennek megvalósítására, például különböző tapintású anyagokkal való játék keretein belül, vagy akár különböző ízek kóstolgatása. A konyha tényleg egy szuper terep a kezdetekhez, de ha van egy kiskertünk, például most tavasszal, közös ültetés keretein belül még a színeket is gyakorolhatjuk, miközben végigsimítjuk ujjunkkal a virágok selymes szirmait majd megtöltjük a kaspót a hideg, rögös, tapadós földdel.
  • Kommunikáció és megfelelő szintű támogatás: Fontos, hogy mi, szülők támogassuk a gyermeket az érzelmi és szociális fejlődésben egyaránt. Hallgassuk meg nyitottsággal a gyermeket, bátorítsuk a beszélgetések alkalmával arra, hogy nyugodtan fejezze ki pozitív és negatív érzéseit egyaránt. Segítsük őket az érzelmeik kifejezésében úgy, hogy kimondjuk, amikor dühösnek vagy akár izgatottnak látjuk őket és mutassunk példát azzal, hogy mi sem fojtjuk magunkba érzéseinket. Legyen ez egy természetes önkifejezési mód, ami azt is tükrözi, hogy együtt biztonságban vagyunk.
  • Készségfejlesztés és tevékenységek: A Montessori módszerben nagy hangsúly van a gyakorlati tevékenységek, mint például az öltözködés, az élelmiszerek elkészítése vagy a kertészkedés. Otthon is számos olyan tevékenység van, amely fejleszti a gyermek készségeit és segíti az önállóságot.

Ha most olvasás közben sokan felsóhajtottak arra gondolva, hogy ez kőkemény munka, hisz egy kisgyermeket ilyen módon bevonni a hétköznapokba a szüleink, nagyszüleink korában egyáltalán nem volt megszokott, ráadásul sokak fejében felcseng a “hagyd csak csillagom, majd én megcsinálom, te még túl kicsi vagy hozzá” mondat, akkor arra bátorítjuk a kedves szülőket, hogy igenis merjenek belevágni és tegyenek egy próbát. Talán nem véletlen ma a sok bizonytalan szülő, akik azzal küzdenek,  hogy legyeték a régről hozott, tekintélyelvű mintákat, mely szerint a gyermek a családba születik, így elsősorban neki kell a többiekhez alkalmazkodni és időben megtanulnia, hogy hol a helye. Ez a hozzáállás kívülről egy fegyelmezettnek tűnő generációt eredményezhetett, ám ha a hosszú távú hatásokat nézzük, érdemes elgondolkodni azon, miért is tulajdonítunk ma már oly nagy jelentőséget a biztonságos kötődésnek, miért beszélünk annyit a gyermekek jogairól és érzelmi fejlődéséről, de ami talán az egyik legfontosabb: engedjük dolgozni az ösztöneinket.

Tartsatok velünk legközelebb is, amikor kicsit jobban elmélyülünk a Montessori hétköznapokban, s rávilágítunk arra, milyen előnyökkel jár hosszú távon ez a befektetés az egész család számára.